Cs. Gyimesi Éva szerint az RMDSZ fő irányvonala az egyoldalú nemzeti program, az önrendelkezésnek Borbély Imre által kidolgozott programja. Ez a program nem veszi figyelembe a társadalom valóságos helyzetét, a demokratikus hagyományok hiányát. A cikkíró szerint nem valósítható meg magyar autonómia, amikor az országban az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. Ezután jön Cs. Gyimesi Éva többször hangoztatott elutasító értékelése: az RMDSZ-vezetők messianisztikus küldetéstudattal nem figyelnek azokra, akiket képviselnek: "antidemokratikus szellemiséget" hordoznak. Nem világosítják fel a közvéleményt döntéseik indokáról, sem szándékaikról. Az RMDSZ-en belül szükség van a "nemzeti és demokratikus értékek egyidejű felvállalására", ezt képviseli a liberális közép az RMDSZ III. kongresszusán. /Cs. Gyimesi Éva: Félszárnyú madár. Az autonómia-program egyoldalúsága. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1993. január 7.
Tőkés László püspök válaszolt Ágoston Vilmos írására: nem igaz, hogy ő Budapesten az autonómia gáncsolója, Kolozsváron viszont a kezdeményezője lett volna. A püspök mindig is elkötelezett híve volt az önrendelkezésnek, a kisebbségi autonómiának. Visszautasította Ágoston Vilmos állítását, hogy Magyarországon kormánypárti tévét követelt, továbbá, hogy értelmetlen kifejezés az RMDSZ belső autonómia-megfogalmazása, végül azt, hogy Ágoston Vilmos szerint "az autonómia-törekvések fegyveres konfliktushoz vezettek. Ennek oka a kisebbségek türelmetlensége...". Tőkés László leszögezte, hogy Románia alkotmánya nem tiltja az autonómiát. Bántó, hogy erdélyi származású anyaországi a "kisebbségek türelmetlenségéről" példálózik, "nekünk, türelmes megalázatosítottaknak."- írta Tőkés László. Ezt egy vatrás is írhatta volna. Ismerős motívum. Legutóbb Iliescu elnök Párizsban nyilatkozta, hogy Funar polgármester és társai intoleráns nacionalizmusa csupán válasz a szélsőséges kisebbségi megnyilvánulásokra. /Tőkés László: Helyesbítés és hozzászólás. Cs. Gyimesi Évának és körének. = Erdélyi Híradó (Nagyvárad), jan. 7./ Ágoston Vilmos cikke: Köztársaság (Budapest), 1992. nov. 27. - 29. sz. 104. p./ Mindkét írást /Tőkés Lászlóét és Ágoston Vilmosét/ egymás mellett közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10. 5. p. A Köztársaság is közölte Tőkés László írását "Tőkés László hozzánkszólása" című rövid kommentárral. Nem értik, hogy Tőkés László miért közölte a "hozzánk írt levelét előzetesen máshol" és miért ajánlotta Cs. Gyímesi Évának és körének? "Egyesek úgy vélik, hogy ezzel szeretné megfenyegetni az RMDSZ-választások előtt az irányítható egységtől eltérő "máskéntgondolkozókat". /Köztársaság (Budapest), jan. 15./
1993. január 12.
A vita folytatódik: Cs. Gyimesi Éva fontosnak tartja, hogy újra és újra elismételje: az RMDSZ vezetőségének egy "szűk csoportja" indokolatlan döntéseket hozott, nem figyeltek másra. Fel is sorolja őket: Borbély Imre, Csapó József, Partubány Miklós, Szőcs Géza, Tőkés László. December elején közzétett Felhívás nyílt párbeszédre című írásukra nem érkezett válasz. Cs. Gyimesi Éva szerint a kongresszuson is egy olyan új programot akarnak elfogadtatni, amelyet a tagság, a küldöttek még nem láttak. /Interjú Cs. Gyímesi Évával. Ismét: felhívás nyílt párbeszédre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ radikális vezetőit támadta. Csutak István összefoglalta, szerinte mi is ez a vita. A román médiumok félnek attól, hogy esetleg Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke. Ezért le kell járatni a püspököt, belülről is támadni kell őt: Bányai Péter a román médiumokban egyszerre marasztalta el a kolozsvári szoborgyalázás ürügyén Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát és Csapó Józsefet. Cs. Gyimesi Éva Félszárnyú madár című tanulmányában a Tőkéshez közel álló Borbély Imrét marasztalta el, az autonómia-progam egyoldalúságát taglalva. Cs. Gyimesi Éva a nagyváradi kongresszuson még Szőcs Géza mellett röpcédulázott, majd támadta a kommunistákat, végül - a kongresszuson - homlokon csókolta Domokos Gézát. Az RMDSZ kongresszusa előtt Fey László cikkében megmagyarázta, miért nem lenne jó, ha Tőkés László elnök lenne. Az RMDSZ-nek három elnökjelöltke van. Tőkés László, Markó Béla és Mina László. Csutak ismertette Mina László /Brassó/ múltját. Mina László fegyvergyári pártmunkás volt. Legfőbb támogatója Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt aelnöke. Domokos Géza pedig kiállt amellett, hogy Markó Béla legyen az utóda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1993. január 15.
Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./
1993. január 18.
Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke kijelentette, hogy heves sajtóvitában szembekerültek egymással a romániai magyarság kiemelkedő személyiségei, így Szőcs Géza, Tőkés László és Cs. Gyimesi Éva. "Ez egyben azt is jelenti, hogy egykori piedesztáljaikról leléptek az arénába, többé már nem érintethetetlenek." Ez "természetszerű folyamat". /Magyar Hírlap, jan. 18./
Borbély Imre a vele készített interjúban kifejtette, hogy Markó Béla a jelenlegi nehéz időszakban ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. Az utóbbi időben megjelent "több nagyon vitriolos hangnemben írott, populista szólamokat használó, az RMDSZ vezetősége ellen kelt cikk és felhívás, amely Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárnő által kezdeményezett hatalomkisajátítási vádban csúcsosodott ki, meg nem nevezett, de többes számmal ítélt /tehát nemcsak Domokos Géza/ vezetőségi taggal szemben." Ezt a vádaskodó felhívást több szabadelvű köri tag is aláírta. A "Cs. Gyímesi-csoport hangadói mechanikusan átveszik a magyarországi, késélre menően megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ pártosságot, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító nemzeti politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." Az RMDSZ-nek legitim testületei vannak. A KOT-ba /Küldöttek Országos Tanácsa/ többnyire politikusokat és a politikában jártas jelölteket delegálnak, ezért nevetséges az olyan ellenvetés, hogy a KOT miért hozott döntést, mielőtt tanácskozott volna a szakértőkkel. /Kozma Szilárd: Egy eszmei gátszakadás utáni konszolidáció. = Orient Expressz, febr. 12./
1993. február 24.
95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1993. február 25.
A Beszélő és a Naumann Alapítvány kerekasztal-beszélgetést rendezett febr. 25-én Budapesten. Molnár Gusztáv /Budapest/ szerint a szomszédos országok belső integrációjukban nem remélhetnek sikert másképp, csak ha autonómiát adnak a kisebbségeknek. Cs. Gyimesi Éva és Sándor Eleonóra /Pozsony/ szerint a kisebbségben élő magyarokat nem az autonómia kérdése foglalkoztatja elsősorban, hanem a megélhetési gondok. Az autonómiát nem lehet homokra építeni, mondotta Cs. Gyimesi Éva, csak szabad, autonóm emberekre. /Javorniczky István: Hol a határ? = Magyar Nemzet, márc. 1./
1993. február 27.
Bíró Béla a mérsékeltek egyik képviselője /individualistáknak nevezi csoportját/ írta, hogy máig emlegetik Tőkés László: Össztűz című vitacikkét, mely Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter, Szilágy N. Sándor álláspontját "tipikus politikai asszimiláns gondolkodásnak, /?/ másodrendű állampolgárok álbölcsességen alapuló életfilozófiájának" titulálta, és figyelmeztetéseit hajtóvadászatnak, lejáratókampánynak állította be. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékeltek alternatívája nyert. Bíró Béla elismerte, hogy Katona Ádám, Borbély Imre, Tőkés László vagy Szőcs Géza gyakorta magános kezdeményezései nélkül az autonómiakérdés nem került volna be a román köztudatba, hozzátette, hogy a román ellenzékkel való együttműködés /Domokos Géza, Kolumbán György, Bányai Péter, Cs. Gyimesi Éva, Szilágy N. Sándor/ nélkül "nem tehettünk volna szert arra a közösségi hitelre, mely végül még az autonómia gondolatát is a racionálisan mérlegelhető lehetőségek szférájába emelte." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: "Tipikus asszimiláns gondolkodás?" = Beszélő (Budapest), febr. 27./ A jelzett vitairat: Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15.
1993. május 28.
Máj. 16-án Sepsiillyefalván zárult a romániai Magyar Pax Romana második találkozója, ez egyben a katolikus magyar értelmiségiek bemutatkozó konferenciája is volt. Albert Dávid a magyar jezsuiták oktatási rendszeréről tartott előadást, megemlítve a rend erdélyi vonatkozásait is. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a keresztény meggyőződésű oktatók diákokkal való kapcsolatáról beszélt. /Kisgyörgy Réka: A romániai Magyar Pax Romana második találkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1993. augusztus 31.
Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1993. szeptember 11.
Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./
1993. október 3.
Okt. 3-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsvárott fogadta az MDF küldöttségét. Takács Csaba tájékoztatta a vendégeket az RMDSZ munkájáról, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke pedig pártja működéséről számolt be. Délután kolozsvári értelmiségiekkel találkoztak, ahol a fő téma a magyar egyetemi oktatás volt. Többen megfogalmazták az anyagi igényeket. Benkő Samu kérte, hogy a magyar kormány a tárgyalásokon vesse fel az erdélyi magyarság javainak visszaadását. Cs. Gyimesi Éva és Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese pozitívan ítélték meg, hogy a jelentkezők betöltötték a "plusz 300 helyet". Jelenleg összesen 2241 magyar hallgatója van a kolozsvári egyetemnek. - Főiskolák alakulnak Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak, nincsenek megfelelően képzett szakemberek. Megállapodtak abban, hogy iskolaügyben jártas szakembert küldenek a helyzet felmérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1993. december 4.
1990-ben megalakult a Újságírók Szövetsége. Tevékenységéről nem lehetett sokat hallani. Idén év elején tisztújítás történt, az immár Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nevet viselő szervezet Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elnökletével sokrétű tevékenységbe kezdett. Szorosabbra fűzték kapcsolataikat a magyar sajtó egészével, a Románián kívüli újságíró egyesületekkel. A MÚRÉ-nak jelentős szerepe volt az újságírószak megalakításában. Az újságíróképzéssel többek között Cseke Péter, Korunk szerkesztőségi főtitkára, Cs. Gyimesi Éva és Péntek János egyetemi tanárok foglalkoztak. A MÚRE működését anyagilag a Spectartor Alapítvány biztosítja. /(németh): MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1994. március 16.
A romániai magyar irodalom új tankönyve /Dávid Gyula, Cs. Gyimesi Éva, Bara Katalin, Csutak Judit és Lázok János közös munkája nem hibátlan, állapítja meg Komán János, szembetűnő az aránytalanság. Szilágyi Domokos 13, Reményik Sándor egy oldalt kapott, nem említik Reményik Eredj, ha tudsz, Ahogy lehet, Templom és iskola című verseit. Bözödi György szociográfiája megérdemelne egy oldalt, Balázs Béla helyett Balázs Ferencről kellett volna szót ejteni. Nem lett volna szabad mellőzni Páskándi Géza és Beke György munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1994. március 31.
A Tőkés László püspök elleni összehangolt támadássorozatról beszélt Alex von Austein kisebbségpolitikus. Sok adattal, példával világította meg ezeket a támadásokat. Cs. Gyimesi Éva is ellene fordult. A "román jobb, bal, közép, liberális parasztpárti támadások mellé felsorakozott az RMDSZ mérsékeltjei után a magyar /volt nomenklatúrás és SZDSZ-es beállítottságú?/ ellenzék is. Tőkés pedig világosan felismerte, hogy az RMDSZ egységének veszélyeztetettsége, azaz az egység megbontása: a román sovinizmus érdeke egyedül. S ha ezt Bányai Péter, Szász János, Cs. Gyimesi Éva, Frunda György, Tokay György, Borbély László is kiszolgálják, ahhoz nem sok hozzáfűznivalóm lehet." /Magyar Fórum, márc. 31./
1994. április 30.
Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./
1994. május 28.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány részt vállal a pedagógusok szakmai továbbképzése erdélyi feltételeinek megteremtésében, konferenciák megszervezésében. E program összehangolója a Tankönyvtanács. A másik program a felsőoktatás munkájának ösztönzése, ennek vezetői között van Cs. Gyimesi Éva, Pálfalvi Attila és Székely Győző. Kolozsváron 4200 magyar nemzetiségű hallgató van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is./Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 28-29./
1994. június 18.
Jún. 18-án Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. Megválasztották a vezető testületet. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának elnöke Csávossy György, alelnöke Szőcs Judit, titkára Gergely Csaba. A szakbizottságok és vezetői: oktatás és tudomány /Cs. Gyimesi Éva/, közművelődés és művészet /Balogh Ferenc/, gazdaság /Vincze Mária/, sajtó és könyvkiadás /Dávid Gyula/, emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések /Csirák Csaba/. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./
1994. június 21.
Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai Adrian Nastasehoz, a kormánypárt elnökéhez írott levelükben az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének támogatását kérték. /Magyar Hírlap, jún. 21./
1994. június 27.
Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai a magyar szakos tanárok és hallgatók nevében levelet intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnökhöz, ebben kérték, tegyen meg mindent, hogy az oktatási törvénynek ne legyen diszkriminatív jellege, a törvénynek biztosítani kell az anyanyelvű oktatás teljes szabadságát. Adrian Nastase most vált kegyvesztetté, összeveszett Iliescu elnökkel. /Népszava, jún. 27./
1994. augusztus 26.
Aug. 26-án Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárt kinevezték az Ügyvezető Elnökség oktatási alelnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),aug. 31./
1994. szeptember 2.
Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1994. szeptember 7.
Magyarországon a művelődési minisztériumi nemzeti és etnikai kisebbségek főosztálya kettéválik: a határon túli magyar kisebbség kulturális főosztályát a jövőben Egyed Albert, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó főosztályt Radó Péter vezeti. A támogatásra odaítélt pénz nem lesz több a jövőben. A határon túli magyar könyvkiadás támogatásának összegéből 30 millió forintot vissza kellett utalni a minisztériumnak, előzőleg eldöntött támogatási kérelmekről van szó. /Új Magyarország, szept. 7./ A minisztériumban nyolc, határon túli magyar szakértőkből álló kuratórium véleményezi a beérkezett pályázatokat, a minisztérium jóváhagyja döntésüket és kiutalja a pénzt. - Tabajdi Csaba politikai államtitkár a támogatási formák egységesítésén dolgozik. Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár elmondta, hogy a magyarországi támogatások ésszerű elosztására az RMDSZ oktatási szakkuratóriuma tesz javaslatot. /Magyar Nemzet, szept. 7./
1994. szeptember 27.
Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./
1994. október 7.
Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./
1994. november 13.
Nov. 13-án Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár, az RMDSZ oktatási alelnöke New York magyar közösségének tartott előadást a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. A román vezetés nem hajlandó visszaállítani a Bolyai Egyetemet, emiatt távlati stratégiák kidolgozása szükséges, ilyen elképzelés a Collegium Transsylvanicum Alapítvány létrehozása, amely a legkiválóbb hallgatók képzésével foglalkozik. Bejelentette a Hungarian Human Rights Foundation és az említett alapítvány közös "Adopt a Student in Transylvania" programjának beindítását, amely az erdélyi magyar diákok havi 50 dolláros támogatására buzdítja az amerikai magyarokat. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
1995. január 5.
Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
1995. január 27.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány anyagilag is ösztönözi a most végzett egyetemistákat, hogy hazatérjenek Magyarországról, továbbá vállaljanak falusi tanári állást, ismertette a terveket Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
